Környzeti (családi) háttér

2010 augusztus 26. | Szerző: Nagyiv |

 Az elhízás, mint már említettem, több tényező együttes eredménye, tehát multifaktoriális okai vannak. Ezek közül e fizikai befolyásoló tényezőkön kívül nagy hangsúlya van a környezeti (családi) háttérnek.

A család szerepe (mint arról az előzőekben írtam), már kisgyermekkorban hatással van a gyermek étkezési szokásainak kialakulására, ízlésének meghatározására.

Nagyon sok mintát adhat egy család az utódjának ezzel kapcsolatban, és természetes, hogy nagyon változatosak az étkezési szokások: pl. kulturáltságtól, anyagi helyzettől, munkaidőtől függően. Általánosságban elmondható, hogy a szélsőséges szokások kialakításától kell tartózkodni (pl. ne legyen egy kisgyerek étrendje szigorúan vegetáriánus pl, vagy ne szoktassuk arra, hogy minden nap beülünk a cukrászdába, vagy ne este 22-kor üljünk le a gyerekkel pizzát enni)

Természetesen a főzési szokásoktól is sokminden függ: ha anyuka sok főzeléket és tésztás ételt evett otthon, és napi 2 kg kenyeret elfogyasztott a család, akkor valószínűleg ő is így alakítja ki a konyhaművészetét, mert ezt tanulta, ez a MINTÁJA.

Leszögezem, ez nem rossz, és pár reformkonyhai módosítással FOKOZATOSAN egészségesebbé és kalóriaszegényebbé tehető. (Néhány pl.: főzelékhez kevesebb rántást ad, esetleg habarással készíti el; a kenyérfogyasztást mérsékli úgy, hogy kenyér helyett kisebb szeletkékre vágott pirítóst ad a rizs-burgonyaköret mellé, jobb esetben salátával váltja ki az ezen ételek mellé fogyasztott kenyérevést)

Meghatározó, hogy ha a családban többnyire “erős alkatú” egyének vannak, valószínűleg a gyerek is “erősebb alkatú” lesz…Kutatások mutatták ki, hogy ennek nemcsak “genetikai oka van”, hanem 50%-ban felelősek kialakulásáért a család étkezési szokásai is.

Ezen kívül, a család gondolkodásmódja is befolyásoló: ha az evés központi szerepet játszik az életükben, nagyobb az esély az elhízásra.

A KÖRNYEZET NEGATÍV HATÁSA A FOGYÁSRA:

Amikor az ember végre rászánja magát az életmódváltásra- ha komoly az elhatározása és tényleg betartja az általa kitűzött normákat- pár nap múlva nagyon magányosnak és szomorúnak érezheti magát, mert:

– HA VALAKI A FOGYÓKÚRÁJÁHOZ NEM TALÁL MEGFELELŐEN TÁMOGATÓ HÁTTERET, (EGY SZEMÉLYT.PL. AKI BIZTATÁST AD)VALÓSZÍNŰLEG SIKERTELEN LESZ A SÚLYVESZTÉSBEN. Ennek oka, hogy az ember szeret hasonlítani a többi emberhez, nem akar feltűnően másképp étkezni, mint mások; ezért inkább visszatér a régi bevált étkezési szokásaihoz (nagyon sok ilyen embert ismerek)

– HA VALAKI NEM TUDJA KIZÁRNI A “MÁSOK VÉLEMÉNYÉNEK VALÓ MEGFELELÉS” IGÉNYÉT- VALÓSZÍNŰLEG SIKERTELEN LESZ A SÚLYVESZTÉSBEN. Gondolom, mindenki ismeri az olyan embereket, akik látva, hogy fogyókúrába kezdünk, megjegyzéseket tesznek. pl.:

– Már megint fogyózol?

– Múltkor sem sikerült lefogynod!

-Jó vagy Te így, nem vagy kövér; úgy akarsz kinézni, mint egy piszkafa?!

– Gyere, egyél egy szelet sütit, az igazán nem árthat!

-Majd holnaptól fogyózol, megsértődöm, ha nem eszel a pörköltemből!

-Mit kell már megint flancolni?Van neked pénzed a reformkajákra?! Akkor mit sírsz, hogy a rezsit is alíg tudod kinyögni?

-Úgy elmennék veled futni, dehát nincs időm…

Az ilyen megjegyzések, és mentalitású emberek borzasztó NEGATÍV HATÁSSAL VANNAK RÁNK A FOGYÁSNÁL, ezért amennyire lehet próbáljuk meg elkerülni őket, VAGY MEGTANULNI ELENGEDNI A FÜLÜNK MELLETT A MEGJEGYZÉSEIKET.

HIDD EL, HOGY ENÉLKÜL NEM SIKERÜLHET!