Elkezdődött?!

2010 augusztus 25. | Szerző: Nagyiv |

 

 Üdv,  Kedves Olvasó!

Eőször is azzal kezdeném: nem vagyok orvos, a téma amiről most írni fogok csak tájékoztató jellegű tényeket tartalmaz; a teljesség igénye nélkül.(idő-és tudáshiány kapacitás miatt)

Tegnap vagy ma elhatároztad Magad a változtatásra…Esetleg még hezitálsz, erőt gyűjtesz a kezdéshez- íme egy kis motiváció:

Az elhízás okai:

– fizikai(testi) háttér

-környezeti(családi) háttér

– pszichés( lelki háttér)

Bővebben a fizikai háttérről:

Sajnos nagyon sok ember nem azért nem tud fogyni, mert NEM AKAR, hanem azért, mert a túlsúlyának egészségügyi akadályai vannak. (megjegyzem, hogy ettől függetlenül az anyagcsere- problémában szenvedő Emberek is tudnak valamennyit fogyni megfelelő életmódváltással;csak sokkal nagyobb erőfeszítések árán, mint egy “átlagember”, és lassabb ütemben)

Biztos sok helyen olvastátok, hogy nem is olyan régen még a teltebb idomok, husisabb alkat, kerekded pofi volt a nyerő, mert abban az időben azt gondolták, hogy az egészség egyik jelképe a zsírpárnával ölelt alkat volt. Pufók, puttószerű csecsemő volt az ideál, és egy eladósorban lévő lányra sem vetett jó fényt, ha nagyon sovány volt, mert emiatt betegesnek, gyengének gondolták és megkérdőjelezték a gyerekszülésre való képességét is. Ma már ez nem így van, korunk nőideálja nem “kövér”, hanem arányosan izmos, karcsú testtel rendelkezik.

Nem célszerű erőszakosan “tömni” a csecsemőt, mert attól “cukibb” lesz ugyan, mégsem teszünk igazán jót vele. Egy kisbaba pontosan annyit, és akkor eszik, amennyire szüksége van. Annyit, amennyit igényel a szervezete az égészséges testi és szellemi fejlődéshez.

 Sajnos később elveszítjük ezt a képességünket, mert a gasztronómiai örömök nyújtotta háttér sokkal kecsegtetőbb, mint befejezni az evést, amikor “annyira ízlik”.

Szóval gyermekünket ott kezdjük el görgetni az elhízás felé vezető úton, amikor egy- egy étkezést áthat az “ezt tessék megenni”, “addig nem csinálhatsz…,nem megyünk…, nem kapsz- amíg meg nem etted légköre.

Gyermekünk ízlését is befolyásolhatjuk a zömében egészséges és TÁPLÁLÓ ételek adásával az üres kalóriák helyett. (gyümölcsturmix, zöldségköret, mértékkel adott édesség pl.) Természetesen nem arról van szó, hogy ne adjunk a Kicsinek édességet, hiszen az anyatej (vagy tápszer) is édes volt, ezért Babánk nagyobb részt mindenben az édes ízt keresi, ezért is fogadja szívesebben, és ezért is ajánlják bevezetésnek először a gyümölcsleveket, majd gyümölcspépeket.

De ha már kicsi kortól kezdve a rendszertelen evésre, zömmel a nem megfelelő tápértékű ételek fogyasztására, és a mértéktelen nasizásra (pl. nem csak egy joghurtot kap naponta édesség gyanánt, hanem délelőtt eszeget kekszet, aznap a boltba menetelkor kap túró rudit, vagy csokit, és délután még kap a csokinkból is) neveljük a Picit, hamarosan elkezd kigömbölyödni.

Nem kell és nem is szabad éheztetni egy Gyereket, nehogy valaki félreértsen!!!(pl. teljesen más kategória, ha beteg, mert akkor nyilván azt adunk Neki, ami jólesik, amit kíván)

Szóval, ha csemeténk hízásnak indul, akkor célszerű több időt játszótérre vinni, több lehetőséget nyújtani Neki a mozgásra, nem az ételt kell Tőle megvonni!!!!

És miért?! Természetesen, mert Szerelmünk Gyümölcsének a legjobbat akarjuk…

Tény: az ember ZSÍRSEJTJEINEK SZÁMA A GYERMEKKORBAN ALAKUL KI; KÉSŐBB, AZ ÉLETKOR ELŐREHALADTÁVAL- AKÁR FOGYÁSSAL, AKÁR HÍZÁSSAL- CSUPÁN A ZSÍRSEJTEK MÉRETE VÁLTOZIK MEG, A SZÁMUK NEM!!!

Szóval a gyermekkori elhízás már nagyrészt predesztinálja a felnőttkori túlsúlyosságot is.

De nem feltétlenül kell duci kisgyereknek lennünk ahhoz, hogy felnőttként az állandó diétacsodákban való reménykedés bűvkörében éljünk!

Vegyük személyes tapasztalatomat- a:

– praepubertás előtti elhízás-t:

Nagyon jó alakú, sovány kislány voltam…Szerettem óvodába járni, de nem voltak barátaim. Imádtam a megoldandó feladatlapogat töltögetni, és örültem, ha én voltam a napos. Szerettem volna barátkozni, ezért sokszor utánoztam a többi lány játékát: azt rajzoltam, amit ők, úgy fésültem a babát, ahogy ők…De valahogy mindig magányos maradtam, inkább a fiúk haverkodtak velem. És nyílván, ahogy egyre jobban nyíladozott az értelmem, láttam, hogy valami nem igazán stimmel. Mivel a társas kapcsolatok nem boldogíthattak, másban találtam meg az örömforrást: AZ EVÉSBEN. Ebben Nagymamám is kitűnő partnernek bizonyult, mert folyamatosan tömött édességgel- és ha nem volt, vagy elfogyott: vett nekem MÉG.

6 év körüli elhízásomnak nemcsak a lelki konfliktusból és szomorúságból adódó édességevési- kényszer volt az oka, hanem az is, hogy ötéves koromban kivették a manduláimat a garat- és orrmanduláimat is (tonsillectomia, adenotomia). Erre nyilvánvalóan szükség volt, mert biztos egy csomószor beteg voltam miattuk; de hála Istennek, ma már csak  nagyon indokolt esetben végzik el ezt a beavatkozást.Azért fogalmazok így, mert MIUTÁN KIVETTÉK A MANDULÁIMAT ASZTMÁS ÉS ALLERGIÁS LETTEM!!! Az akkori kezelés még nagy hangsúlyt fektetett a szteroid- tartalmú gyógyszerek használatára az ilyen betegségekben, és ugye mondanom sem kell, hogy ha folyamatosan ilyen szereket szed az ember, akkor az kihatással lesz a hormonháztartására, ezáltal az anyagcseréjére is. Fokozatosan, de biztosan MEGHÍZTAM! Mondom, tény, hogy a lelki problémáim miatt sok édességet is ettem, de :

A GYERMEKKORBAN ELVÉGZETT MANDULAMŰTÉT GYENGÍTI AZ IMMUNRENSZER MŰKÖDÉSÉNEK HATÉKONYSÁGÁT (ezáltal növeli a betegségekre és allergiás reakciókra való hajlamot)

Nézzünk néhány általános fizikai okot az elhízásra:

(Szerencsére kevés embernek van igazi anyagcsere betegsége, többnyire a családi táplálkozási minták, a környezet hatása, és pszichés okok vezetnek az elhízáshoz)

– Cukorbetegség

-Cushing- syndroma(hormonális betegség)

– Addison- kór (hormonális betegség)

– Hypothyreosis (pajzsmirigy csökkent működése)

– Asthma bronciale (tüdőasztma)

– Nemi hormonok működésének zavara (pl. tesztoszteron-túltermelés)

– Megemlítem, mert élnek közöttünk fogyatékos emberek is: a szellemi- vagy testi fogyatékosságból adódó mozgásukban jelentősen korlátozott, vagy mozgásképtelen állapot.

SOK ESETBEN NEM A BETEGSÉGEK, HANEM A KEZELÉSÜKRE ADOTT GYÓGYSZER MELLÉKHATÁSAI OKOZZÁK AZ ELHÍZÁST:

(Természetesen nem a gyógyszer hízlal, viszont beszedésével megváltoztatjuk a hormonális egyensúlyunkat (pl. fogamzásgátlók), növeljük az étvágyunkat (pl. antidepresszánsok- rosszkedv elleni szerek), növeljük a koleszterinszintünket (pl. antihisztaminok- allergia elleni szerek)

A LEÍRTAK MIATT NEHOGY VALAKI FELFÜGGESSZE AZ EDDIG HASZNÁLT GYÓGYSZEREINEK SZEDÉSÉT! MINDEN ESETBEN BESZÉLJEN A KEZELŐORVOSSAL!