SZOMBATI TÖRTÉNETEK 1.- SÜTEMÉNYSÉG

2010 szeptember 4. | Szerző: Nagyiv

 SZÜFRAZSETT

        “Milyen természetes, hogy ma a süteménynők tejszínhabbal csinosítják magukat, csodálatos színű mázakkal kenik be arcukat, letehetik a kekszvizsgát, és senki nem szólja meg őket, ha karamellükön esetleg mélyebb a dekoltázs, és nyilvános helyen tojáslikőrt isznak.

          Nem volt ez mindig így.

         Régen, a sötét kakókorban a kislányokat már babapiskóta korukban arra nevelték, hogy alázatosan és csendben tűrjék a férfiak kakón és csokoládén alapuló hatalmát. Úgy éltek otthon, mint a mákos gubók, diabetikus vajkrémen tartották őket, tanulni nem tanulhattak, egész nap kristálycukrot válogattak.

         Ezalatt a férfiak fahéjrudat szívva a kávéházakban vagy klubokban töltöttték idejük nagy részét, kedvteléseiknek élve.

        A kis kuglóf egy fővárosi konyhában született. Éles eszű, jó kedélyű gyermek volt, ám az uniformizáló csokimázt őrá is hamar ráborították. A kislány nem értette, hogy miért kapják ki kezéből a recepteket, amiket tudásra éhesen, mohón olvasott. Értetlenül figyelte apja haragját, amikor az fahéjcigizésen kapta. De hát ő is ezt csinálja, neki akkor miért nem szabad? Miért nem kísérletezhet kedvére a konyhában? Miért kell mindig állig begombolt csokikabátban és idétlen máksapkában kimennie az utcára? Miért? Miért?

       A serdülőkorba ért kuglóflányt nem hagyta nyugodni háborgó szelleme. Meg akarta ismerni az igazi életet, könnyű lisztruhában akart járni az utcán és a mezőn, önmagába akarta gyűjteni a világ csodaszép színeit.

      Így történt, hogy apja éberségét kijátszva, fiúnak öltözve beszökött a kávéházakba, könyvtárakba, csokoládéöntödékbe. Látta, hogy milyen szakadék tátong a két nem életvitele és jogai között.

      Felháborodása nem ismert határokat. Már másnap reggel odaláncolta magát egy lámpaoszlophoz. Amikor látta, hogy a férfiak ettől még ugyanúgy kávéházakba járnak, akkor ostyaröplapokon férfifejeket terjesztett- mindegyikről lesatírozta a habbajuszt és a habszakállt. Ettől sem változott sokat az életminősége, de legalább annyit elért, hogy vaníliáskarika- turistának alkalmazták egy helyi lapnál. Innen már gyerekjáték volt megnyitni az utat a süteménynők felemelkedése előtt. Éles hangú cikkeket lopott be lapzárta után az újságba, melyekben egy új típusú intézmény alapítását követelte. Nevet is adott neki: CKRÁSZDA. Új korszak nyílt meg a sütés történelmében, amiért az utókor azóta is hálás. A férfiakkal az élen.”

 

/DOMONYI RITA- NAGY DÓRA:

 SÜTEMÉNYSÉG. A SÜTEMÉNYEK ÉDES ÉLETE c. kötet

(Athenium Kiadó, Budapest, 2008.)/

 

Pszichés (lelki háttér)

2010 augusztus 27. | Szerző: Nagyiv

 Az elhízásnak vagy a “fogyni nem tudás”- nak ez a 3., ám meglehetősen nagy szereppel bíró tényezője.

Vegyünk általánosságokat: Mit mondanak? Azt- többek között-, hogy a kövér emberek jó kedélyűek, társasági események fontos résztvevői.

Tény, hogy a diétázásból fakadó frusztráltság nem ronthatja a kedélyüket, MIVEL SOKUKNAK eszében sincs változtatni bármivel kapcsolatban is az életmódján…De nem hiszem, hogy ez azért lenne, mert NEM ÉRDEKLI őket.

Igen, az biztos, hogy a többség SOKKAL JOBBAN EL TUDJA FOGADNI ÖNMAGÁT, ÉS KI VAN BÉKÜLVE A SÚLYÁVAL/ALAKJÁVAL ellentétben az állandó fogyókúrapánikban élő embertársainktól.

De sok vizsgálat szerint a FELSZÍNES JÓKEDV mögött TELJESEN MÁS SZEMÉLYISÉGTÍPUS lakozik….Egy olyan valaki, aki csak nem, vagy nagyon ritkán ismerhet meg valaki. A nagyhangú, viccesen adomázó, problémákra hessegető ember is lehet ELÉGEDETLEN.Csak képes arra, hogy ezt eltitkolja, sokszor még maga sem döbben rá, miért van HIÁNYÉRZETE.

Elméletileg azért növesztünk hájat magunk köré, hogy MEGVÉDJÜK MAGUNKAT a külvilág sértő/bántó/agresszív hatásai ellen. Szóval az elhízott emberek többsége belül fél, szorong, és nem akarja, hogy “bántsák”.

De ezt persze sohasem ismerné be…

Másik ok: azért is fennállhat a duciság problémája, mert az ember HAJLAMOS a konkrét probléma (pl.10 kg túlsúly) megoldása helyett MINDIG MÁST találni, mondván: AZ FONTOSABB.

Évek hosszú sora után azután teljesen BELEKÉNYELMESEDIK ebbe a helyzetbe (“én ilyen vagyok és kész”- támadva védekezik), DE EZ NEM EGYENLŐ AZ ELFOGADÁSSAL!!!

Nagyrészt minnél több időt tölt valaki a “zsírkelepcéjében”, annál NEHEZEBBEN tud kilépni belőle. Kis része viszont ezeknek az embereknek pont azért, mert TÉNYLEG MEGELÉGELTE, hogy az évek során pl. nem tudott magának ruhát találni/ feltűnően megnézték- akárhová is ment/ gúnyos pillantásokat kapott egy eseményen, ha a második szelet tortáért nyúlt/ fájtak és bedagadtak a lábai/és folyamatosan azzal köszöntötték: “Híztál, nem?!”

A lelki bajokat nagyon nehéz orvosolni. Ha valakit nem szerettek (vagy úgy érezte, hogy nem szerették) a szülei/ , ha nem tudott olyan teljesítményt nyújtani/olyan munkahelyet találni/olyan családot alapítani- ami megfelelt volna a környezete elvárásainak; ha erős lelki trauma érte: haláleset/betegség/válás, akkor valószínűleg EVÉSI PROBLÉMÁK FOGNAK NÁLA JELENTKEZNI. (Ezekről később írok majd)

A fent említett, és az előzőekben leírt 3 tényező erősítheti egymást, kumulálódik, épp ezért AZ ELHÍZÁS KOMPLEX DOLOG.

ÍGY NEM VEZETHET TARTÓS EREDMÉNYRE, HA KÜLÖN CSAK A TESTI SÉMÁVAL VAGY A KÖRNYEZETI TÉNYEZŐKKEL, VAGY A LELKI DOLGOKKAL FOGLALKOZUNK.

Környzeti (családi) háttér

2010 augusztus 26. | Szerző: Nagyiv

 Az elhízás, mint már említettem, több tényező együttes eredménye, tehát multifaktoriális okai vannak. Ezek közül e fizikai befolyásoló tényezőkön kívül nagy hangsúlya van a környezeti (családi) háttérnek.

A család szerepe (mint arról az előzőekben írtam), már kisgyermekkorban hatással van a gyermek étkezési szokásainak kialakulására, ízlésének meghatározására.

Nagyon sok mintát adhat egy család az utódjának ezzel kapcsolatban, és természetes, hogy nagyon változatosak az étkezési szokások: pl. kulturáltságtól, anyagi helyzettől, munkaidőtől függően. Általánosságban elmondható, hogy a szélsőséges szokások kialakításától kell tartózkodni (pl. ne legyen egy kisgyerek étrendje szigorúan vegetáriánus pl, vagy ne szoktassuk arra, hogy minden nap beülünk a cukrászdába, vagy ne este 22-kor üljünk le a gyerekkel pizzát enni)

Természetesen a főzési szokásoktól is sokminden függ: ha anyuka sok főzeléket és tésztás ételt evett otthon, és napi 2 kg kenyeret elfogyasztott a család, akkor valószínűleg ő is így alakítja ki a konyhaművészetét, mert ezt tanulta, ez a MINTÁJA.

Leszögezem, ez nem rossz, és pár reformkonyhai módosítással FOKOZATOSAN egészségesebbé és kalóriaszegényebbé tehető. (Néhány pl.: főzelékhez kevesebb rántást ad, esetleg habarással készíti el; a kenyérfogyasztást mérsékli úgy, hogy kenyér helyett kisebb szeletkékre vágott pirítóst ad a rizs-burgonyaköret mellé, jobb esetben salátával váltja ki az ezen ételek mellé fogyasztott kenyérevést)

Meghatározó, hogy ha a családban többnyire “erős alkatú” egyének vannak, valószínűleg a gyerek is “erősebb alkatú” lesz…Kutatások mutatták ki, hogy ennek nemcsak “genetikai oka van”, hanem 50%-ban felelősek kialakulásáért a család étkezési szokásai is.

Ezen kívül, a család gondolkodásmódja is befolyásoló: ha az evés központi szerepet játszik az életükben, nagyobb az esély az elhízásra.

A KÖRNYEZET NEGATÍV HATÁSA A FOGYÁSRA:

Amikor az ember végre rászánja magát az életmódváltásra- ha komoly az elhatározása és tényleg betartja az általa kitűzött normákat- pár nap múlva nagyon magányosnak és szomorúnak érezheti magát, mert:

– HA VALAKI A FOGYÓKÚRÁJÁHOZ NEM TALÁL MEGFELELŐEN TÁMOGATÓ HÁTTERET, (EGY SZEMÉLYT.PL. AKI BIZTATÁST AD)VALÓSZÍNŰLEG SIKERTELEN LESZ A SÚLYVESZTÉSBEN. Ennek oka, hogy az ember szeret hasonlítani a többi emberhez, nem akar feltűnően másképp étkezni, mint mások; ezért inkább visszatér a régi bevált étkezési szokásaihoz (nagyon sok ilyen embert ismerek)

– HA VALAKI NEM TUDJA KIZÁRNI A “MÁSOK VÉLEMÉNYÉNEK VALÓ MEGFELELÉS” IGÉNYÉT- VALÓSZÍNŰLEG SIKERTELEN LESZ A SÚLYVESZTÉSBEN. Gondolom, mindenki ismeri az olyan embereket, akik látva, hogy fogyókúrába kezdünk, megjegyzéseket tesznek. pl.:

– Már megint fogyózol?

– Múltkor sem sikerült lefogynod!

-Jó vagy Te így, nem vagy kövér; úgy akarsz kinézni, mint egy piszkafa?!

– Gyere, egyél egy szelet sütit, az igazán nem árthat!

-Majd holnaptól fogyózol, megsértődöm, ha nem eszel a pörköltemből!

-Mit kell már megint flancolni?Van neked pénzed a reformkajákra?! Akkor mit sírsz, hogy a rezsit is alíg tudod kinyögni?

-Úgy elmennék veled futni, dehát nincs időm…

Az ilyen megjegyzések, és mentalitású emberek borzasztó NEGATÍV HATÁSSAL VANNAK RÁNK A FOGYÁSNÁL, ezért amennyire lehet próbáljuk meg elkerülni őket, VAGY MEGTANULNI ELENGEDNI A FÜLÜNK MELLETT A MEGJEGYZÉSEIKET.

HIDD EL, HOGY ENÉLKÜL NEM SIKERÜLHET!

Elkezdődött?!

2010 augusztus 25. | Szerző: Nagyiv

 

 Üdv,  Kedves Olvasó!

Eőször is azzal kezdeném: nem vagyok orvos, a téma amiről most írni fogok csak tájékoztató jellegű tényeket tartalmaz; a teljesség igénye nélkül.(idő-és tudáshiány kapacitás miatt)

Tegnap vagy ma elhatároztad Magad a változtatásra…Esetleg még hezitálsz, erőt gyűjtesz a kezdéshez- íme egy kis motiváció:

Az elhízás okai:

– fizikai(testi) háttér

-környezeti(családi) háttér

– pszichés( lelki háttér)

Bővebben a fizikai háttérről:

Sajnos nagyon sok ember nem azért nem tud fogyni, mert NEM AKAR, hanem azért, mert a túlsúlyának egészségügyi akadályai vannak. (megjegyzem, hogy ettől függetlenül az anyagcsere- problémában szenvedő Emberek is tudnak valamennyit fogyni megfelelő életmódváltással;csak sokkal nagyobb erőfeszítések árán, mint egy “átlagember”, és lassabb ütemben)

Biztos sok helyen olvastátok, hogy nem is olyan régen még a teltebb idomok, husisabb alkat, kerekded pofi volt a nyerő, mert abban az időben azt gondolták, hogy az egészség egyik jelképe a zsírpárnával ölelt alkat volt. Pufók, puttószerű csecsemő volt az ideál, és egy eladósorban lévő lányra sem vetett jó fényt, ha nagyon sovány volt, mert emiatt betegesnek, gyengének gondolták és megkérdőjelezték a gyerekszülésre való képességét is. Ma már ez nem így van, korunk nőideálja nem “kövér”, hanem arányosan izmos, karcsú testtel rendelkezik.

Nem célszerű erőszakosan “tömni” a csecsemőt, mert attól “cukibb” lesz ugyan, mégsem teszünk igazán jót vele. Egy kisbaba pontosan annyit, és akkor eszik, amennyire szüksége van. Annyit, amennyit igényel a szervezete az égészséges testi és szellemi fejlődéshez.

 Sajnos később elveszítjük ezt a képességünket, mert a gasztronómiai örömök nyújtotta háttér sokkal kecsegtetőbb, mint befejezni az evést, amikor “annyira ízlik”.

Szóval gyermekünket ott kezdjük el görgetni az elhízás felé vezető úton, amikor egy- egy étkezést áthat az “ezt tessék megenni”, “addig nem csinálhatsz…,nem megyünk…, nem kapsz- amíg meg nem etted légköre.

Gyermekünk ízlését is befolyásolhatjuk a zömében egészséges és TÁPLÁLÓ ételek adásával az üres kalóriák helyett. (gyümölcsturmix, zöldségköret, mértékkel adott édesség pl.) Természetesen nem arról van szó, hogy ne adjunk a Kicsinek édességet, hiszen az anyatej (vagy tápszer) is édes volt, ezért Babánk nagyobb részt mindenben az édes ízt keresi, ezért is fogadja szívesebben, és ezért is ajánlják bevezetésnek először a gyümölcsleveket, majd gyümölcspépeket.

De ha már kicsi kortól kezdve a rendszertelen evésre, zömmel a nem megfelelő tápértékű ételek fogyasztására, és a mértéktelen nasizásra (pl. nem csak egy joghurtot kap naponta édesség gyanánt, hanem délelőtt eszeget kekszet, aznap a boltba menetelkor kap túró rudit, vagy csokit, és délután még kap a csokinkból is) neveljük a Picit, hamarosan elkezd kigömbölyödni.

Nem kell és nem is szabad éheztetni egy Gyereket, nehogy valaki félreértsen!!!(pl. teljesen más kategória, ha beteg, mert akkor nyilván azt adunk Neki, ami jólesik, amit kíván)

Szóval, ha csemeténk hízásnak indul, akkor célszerű több időt játszótérre vinni, több lehetőséget nyújtani Neki a mozgásra, nem az ételt kell Tőle megvonni!!!!

És miért?! Természetesen, mert Szerelmünk Gyümölcsének a legjobbat akarjuk…

Tény: az ember ZSÍRSEJTJEINEK SZÁMA A GYERMEKKORBAN ALAKUL KI; KÉSŐBB, AZ ÉLETKOR ELŐREHALADTÁVAL- AKÁR FOGYÁSSAL, AKÁR HÍZÁSSAL- CSUPÁN A ZSÍRSEJTEK MÉRETE VÁLTOZIK MEG, A SZÁMUK NEM!!!

Szóval a gyermekkori elhízás már nagyrészt predesztinálja a felnőttkori túlsúlyosságot is.

De nem feltétlenül kell duci kisgyereknek lennünk ahhoz, hogy felnőttként az állandó diétacsodákban való reménykedés bűvkörében éljünk!

Vegyük személyes tapasztalatomat- a:

– praepubertás előtti elhízás-t:

Nagyon jó alakú, sovány kislány voltam…Szerettem óvodába járni, de nem voltak barátaim. Imádtam a megoldandó feladatlapogat töltögetni, és örültem, ha én voltam a napos. Szerettem volna barátkozni, ezért sokszor utánoztam a többi lány játékát: azt rajzoltam, amit ők, úgy fésültem a babát, ahogy ők…De valahogy mindig magányos maradtam, inkább a fiúk haverkodtak velem. És nyílván, ahogy egyre jobban nyíladozott az értelmem, láttam, hogy valami nem igazán stimmel. Mivel a társas kapcsolatok nem boldogíthattak, másban találtam meg az örömforrást: AZ EVÉSBEN. Ebben Nagymamám is kitűnő partnernek bizonyult, mert folyamatosan tömött édességgel- és ha nem volt, vagy elfogyott: vett nekem MÉG.

6 év körüli elhízásomnak nemcsak a lelki konfliktusból és szomorúságból adódó édességevési- kényszer volt az oka, hanem az is, hogy ötéves koromban kivették a manduláimat a garat- és orrmanduláimat is (tonsillectomia, adenotomia). Erre nyilvánvalóan szükség volt, mert biztos egy csomószor beteg voltam miattuk; de hála Istennek, ma már csak  nagyon indokolt esetben végzik el ezt a beavatkozást.Azért fogalmazok így, mert MIUTÁN KIVETTÉK A MANDULÁIMAT ASZTMÁS ÉS ALLERGIÁS LETTEM!!! Az akkori kezelés még nagy hangsúlyt fektetett a szteroid- tartalmú gyógyszerek használatára az ilyen betegségekben, és ugye mondanom sem kell, hogy ha folyamatosan ilyen szereket szed az ember, akkor az kihatással lesz a hormonháztartására, ezáltal az anyagcseréjére is. Fokozatosan, de biztosan MEGHÍZTAM! Mondom, tény, hogy a lelki problémáim miatt sok édességet is ettem, de :

A GYERMEKKORBAN ELVÉGZETT MANDULAMŰTÉT GYENGÍTI AZ IMMUNRENSZER MŰKÖDÉSÉNEK HATÉKONYSÁGÁT (ezáltal növeli a betegségekre és allergiás reakciókra való hajlamot)

Nézzünk néhány általános fizikai okot az elhízásra:

(Szerencsére kevés embernek van igazi anyagcsere betegsége, többnyire a családi táplálkozási minták, a környezet hatása, és pszichés okok vezetnek az elhízáshoz)

– Cukorbetegség

-Cushing- syndroma(hormonális betegség)

– Addison- kór (hormonális betegség)

– Hypothyreosis (pajzsmirigy csökkent működése)

– Asthma bronciale (tüdőasztma)

– Nemi hormonok működésének zavara (pl. tesztoszteron-túltermelés)

– Megemlítem, mert élnek közöttünk fogyatékos emberek is: a szellemi- vagy testi fogyatékosságból adódó mozgásukban jelentősen korlátozott, vagy mozgásképtelen állapot.

SOK ESETBEN NEM A BETEGSÉGEK, HANEM A KEZELÉSÜKRE ADOTT GYÓGYSZER MELLÉKHATÁSAI OKOZZÁK AZ ELHÍZÁST:

(Természetesen nem a gyógyszer hízlal, viszont beszedésével megváltoztatjuk a hormonális egyensúlyunkat (pl. fogamzásgátlók), növeljük az étvágyunkat (pl. antidepresszánsok- rosszkedv elleni szerek), növeljük a koleszterinszintünket (pl. antihisztaminok- allergia elleni szerek)

A LEÍRTAK MIATT NEHOGY VALAKI FELFÜGGESSZE AZ EDDIG HASZNÁLT GYÓGYSZEREINEK SZEDÉSÉT! MINDEN ESETBEN BESZÉLJEN A KEZELŐORVOSSAL!

 

 

 

 

Szia!

2010 augusztus 24. | Szerző: Nagyiv

 

…az elhatározás…az mindig megvan. És úgy jön, beleeszi magát az ember tudatába, hogy aznap már szinte másra se tud gondolni, hogy mit ehetne, mit KELLENE ennie, amit már holnaptól nem szabad?!

Ilyenkor jön kinek mi: a búcsúkrémes, vagy tiramisu, gulyásleves, vagy palacsinta, aszalt szilvával töltött pulykamell, nutella, és nem is lehet felsorolni, annyi kedvenc van…

Szóval dupla adag a kedvenc kajából- és az elhatározás, amely mindig valahogy így kezdődik: HOLNAPTÓL NEM. Csakhogy nincs holnap- és nem is lesz soha- amíg az ember lánya folyamatosan a közel-vagy távoli jövőre tűzi ki fogyókúrája kezdetének napját.

Az igazi elhatározásnál: ITT ÉS MOST van! Ez többek között azért hasznos, mert másnapra (tehát mikor az ember el akarta kezdeni a fogyókúrát) már megvan a kitartáshoz az az első ösztönző tényező, hogy “tegnap délután óta nem ettem (édességet pl.), ami elég erős motiváció a folytatáshoz, de tulajdonképp az igazi KEZDETHEZ.

Hogy miért írok bevezetésül ennyit?! Mert én is gyenge, esendő ember vagyok, és a saját bőrömön tapasztaltam meg, hogy A FOGYÓKÚRA SIKERESSÉGE A FEJBEN DŐL EL! Amíg nem akartam igazán fogyni (nem azért, mert nem akartam csinos lenni, hanem azért, mertNEM HITTEM EL, HOGY NEKEM EZ VALAHA IS SIKERÜLHET) addig nem is sikerült….

Igen, kényelmesebbnek tűnt elfogadni, hogy ilyen “alkat” vagyok, és kész…Meg kellett érjen bennem az a komoly szándék, hogy nemcsak “lambadaruhát” szeretnék felvenni (ez volt az első igazi vágyam a fogyásra még általános iskolás koromban), hanem ENNI, ÉS ÉLNI AZ ÉLETET MINT A TÖBBI EMBER, CSINOSAN ÉS SOVÁNYAN.

Csakhogy (később erről bővebben mesélek majd) ezt nem adják olyan könnyen! Számos előző (sikertelen) fogyókúrámban az volt az alapvető hiba, hogy azt hittem, HA EGY KICSIT DIÉTÁZOK, ÉS FOGYOK, AKKOR MAJD ÖRÖKRE SZÉP ÉS CSINOS LESZEK. De nem így történt, mert MINÉL DRASZTIKUSABB VOLT A FOGYÓKÚRA, ANNÁL HAMARABB KELLETT ELBÚCSÚZNOM AZ ÁLTALA ELÉRT MINUSZKILÓS BOLDOGSÁGTÓL, és a tükörbe nézve látni az a duci, husi lányt, aki ismét csalódott önmagában. De NAGYON SOK IDŐ (évek) kellettek hozzá, hogy megértsem: SOHA NEM LESZEK OLYAN, MINT A “TÖBBI” EMBER, IGENIS, KIVÉTELES ALKALMAKTÓL ELTEKINTVE FOLYTON, NAP MINT NAP, ÉS ÖRÖK ÉLETEMRE ODA KELL FIGYELNEM ARRA, HOGY MIKOR ÉS MIT ESZEM.

Mondanom sem kell, hogy nagyon sokáig lázadtam, hogy pl. “nem igaz, hogy nem ehetek meg egy pizzát”!!De igaz…MEGEHETEM, CSAK AKKOR NE AKARJAK FOGYNI.

Nagyon sok időt, energiát, és a helytelen látásmódomból fakadó sikertelen kísérletet tudhatok magam mögött…De most, egy Kisbaba szülése után, közel a 30-hoz örömmel nyugtázhatom, hogy NINCS TÖKÉLETES FOGYÓKÚRA.

IRÁNYELVEK VANNAK ÉS HASZNOS ÉLETMÓDBELI TANÁCSOK, AMIK ELŐSEGÍTHETIK A FOGYÁST.

FONTOSNAK TARTOM, HOGY AZ EMBEREK- ANYAGCSERÉJÜKTŐL ÉS SZERVEZETÜK KAPACITÁSÁTÓL FÜGGŐEN- NAGYON ELTÉRŐEN REAGÁLNAK A KÜLÖNBÖZŐ TÍPUSÚ FOGYÓKÚRÁKRA.

ÍZELÍTŐÜL AZ ÁLTALAM KIPRÓBÁLTAKBÓL: (nem egyszerre, és nem rövid ideig csináltam őket, tehát az évek folyamán volt alkalmam megtapasztalni az általam elért eredményességüket)

1-Alma és sajt (kizárólag)

2-fehér kenyér helyett rozskenyér, Abonett, Ham-let, kétszersült, Korpovit- keksz

3-testkontroll

4- szétválasztó diéta

5- vegetarianizmus (lakto- ovo, majd szemivegetáriánus is)

6- makrobiotikus étrend

7-kizárólag növényi eredetű, bioélelmiszerek fogyasztása

8- 14 napos diéta

9-gyümölcs-diéta

10-joghurt diéta

11- tojás-diéta

12-Atkins-diéta

Legközelebb írok arról, hogy egyes diétatípusok hogyan befolyásolták a súlyváltozásomat.

BIZTOS VAGYOK BENNE, HOGY SZERETNÉL FOGYNI, HISZEN NEM VÉLETLENÜL KEZDTED EL OLVASNI EZT A BLOGOT.

Ebben szeretnék Neked az össze tudásommal és eddig szerzett tapasztalatommal segíteni.

Ha nem érdekelnek a hülye tanácsim, akkor elég az, ha motiváló tényező, ösztönzés lehetek a Számodra.

Lehet, hogy Te még csak most lépsz rá arra az útra, amit én hosszú évekkel ezelőtt kezdtem el taposni.

Lehet, hogy még csak a vágyad van meg az erős elhatározás helyett az életmódváltáshoz.

Lehet, hogy Számodra a külsőd most nem a leglényegesebb, mert ezeregy más problémád van, amit sokkal “fontosabb”megoldanod.

Lehet, hogy csak kicsit kényelmes vagy, és a “majd hétfőtől fogyizok” csoportjába tartozol…

Akárhogy is legyen, itt a helyed közöttünk, akik pontosan át tudjuk érezni, azt a megfoghatatlan, mégis nagyon erős dolgot, amely egyszerre vinne előre és hátráltatna ennek a nemes célnak a megvalósításában: SAJÁT MAGAD.

Hát kívánok Neked sok sikert, erőt, kitartást és eredményességet Önmagad legyőzéséshez!

Szeretettel:

Egy jóakaród

 

INTERMEZZO

2008 október 6. | Szerző: Nagyiv

 ….Szia Mindenkinek!

Úgy tűnik a hetek elteltével- végérvényesen bele kell törődjek, hogy Cseperedő Csemeténk idő-és energiaráfordításigénye ( a természetszerűleg ösztönösen megnyilvánuló szeretetdepó-készlet kimerítésére tet kísérleteket most nem is számítva)….megváltoztatja, sőt folyamatosan átírja a nyár végére stabillá vált életformánkat…

Az így kialakult új helyzettel nehezen, de szükségszerűen próbálok megbarátkozni…ám ez elég nehéz egy olyan nehezen változni tudó valakinek- , mint én is vagyok.

A legtöbb ismerősőm ilyenkorra már (13 hónap) rég bölcsiztette a Kicsijét…ezért Nekik hiába is próbálnám ecsetelni ezt a “semmire sincs időm csak a Babára- és hopp elszaladt egy újabb nap” helyzetet…és így nemlétező tapasztalataikból sem tudok okulni….

Az amúgy sem túl széles baráti kör is elkopott- és a szűk Családot beleértve Magamra maradtam a Kisbabánkkal- és a gyereknevelés összes megválaszolatlan kérdésével.

Ezért Szonjával most már rendszeresen járunk babatornára- és úszásra, mert szerintem nagyon fontos, hogy találkozhason más kisgyerekekkel, és a nagyszülői  látogatásokat kiegészítve ezáltal esetlegesen könnyebb legyen a szocializációja.

…………………………………………………………………………………………………………..

A sulira is nehéz összpontosítanom, de bízom benne, hogy valahogy kibírom még ezt a pár hónapot…csak az bosszant, hogy én, aki mindig maxot akarok nyújtani, most be kell érjem a “hozzá tudjak szólni a témához” státussal..

……………………………………………………………………………………………………………..

Dédimama aranyos, de egyre feledékenyebb, és még az eddiginél is több odafigyelést, gondoskodást igényel. Ez megintcsak rengeteg idő és energia….

………………………………………………………………………………………………………………

Összegezve: kicsit soknak érzem a megoldandó feladatot:)…

Már régen nem jut annyi idő sem magamra, mint nyáron….

És bár tudom, hogy, ha akarom- csak én vagyok képes megoldani ezeket a dolgokat…most erőt kell gyűjtenem az akaráshoz.

……………………………………………………………………………………………………………….

Amikor elkezdtem írni ezt a blogot- tapasztalat hiányában eszembe sem jutott, hogy esetleg majd valaki olyan is elolvashatja, akivel majd egy évtizede nem beszéltem.

És nem örülök neki, hogy olvassa. (nem Rólad van szó, Nóri!!!)

De ha már olvassa- nem szívesen osztok meg Vele semmit. Se a jó, legfőképp pedig a rossz dolgokat nem.

…………………………………………………………………………………………………………….

…….Nagy nagy elhatározás és kényelmességnek tűnő időnyerés miatt az elmúlt hónapban nem főzőcskéztem magamnak külön, és a CH bevitel kontrollálása sem állt napjaim középpontjában. Ez nem azt jelenti, hogy egész nap sütit ettem, csak azt, hogy pl. a zsömle, vagy a tk. kenyér nem maradt ki az életemből. Ja: és a burgonya, meg a rizs sem…

Ennek eredményeként a mérleg most (nagyon együttérzően) 59,9 kg-ot mutat.

Túl sok.

………………………………………………………………………………………………………………..

MOST MINDEN EGY KICSIT TÚL SOK.

KIFOGÁSHEGYEK

2008 szeptember 19. | Szerző: Nagyiv

 MMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMM….ÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚgy szégeyellem, hogy ennyire elhanyagoltalak Benneteket!!!!

Most tök ciki két hét után azon agyalni, miként tudnám visszacsalogatni a nemírással töltött nem változó bejegyzések után HŰSÉGES OLVASÓIMAT!:)

Szóval BOCSÁNAT, NEM AKARTAM CSALÓDÁST OKOZNI!

És aki már esetleg előre örült:)

———>NEM, NEM ADTAM FEL A FOGYÓKÚRÁT, ÉS NEM DUZZADTAM KÉTSZÁZ KILÓSRA AZ ELTELT IDŐ ALATT!:)

Azt azonban szomorúan kell közölnöm, hogy a súlyom stagnál sőt bekövesedett—ennek oka pedig nem más, mint a célzott mozgáshiány, és a CH- bevitel gyeplő közepes fokúra lazítása….

Szóval, szerencsére- nemcsak Rátok nem volt időm, hanem magamra se- most is épp a nyakamba akar szakadni egy csomó házimunka- DE AKKOR IS ÉLETJELET ADOK MAGAMRÓL- mint ezt már sok-sok napja tervezem…Csak éppen az van, amire számítottam, rohanok- és így nem lehet normálisan megszerkeszteni egy épkézláb mondatot…:(

Hazaértünk után rögtön

– Szülinapi Zsúr Szonátának

– Keresztelőcske (Keresztény Szonja:))

– Anya visszatespedése az iskolapadba

– Anya 30. szülinapja

………………………………………..

Ebből is látszik, hogy igencsak mozgalmasra sikeredett ez elmúlt 2 hét.

Most lépek….HÍV A KÖTELESSÉG (ma is van suli). Szonáta ébredezik, én pedig még nem karikáztam fel Neki a banánkáját (hanyag anya:()

:) HAZAÉRTÜNK!

2008 augusztus 31. | Szerző: Nagyiv

 Túl vagyunk az ELSŐ BABÁS NYARALÁSON (3 nap Fonyód) és NAGYON JÓL SIKERÜLT!

Bár Szonáta szerintem a kelleténél kicsit több sültburgonyát és fagyit flammolt a Neki való babafőzelékek rovására….na de nyaraláskor mindent picit jobban szabad:)

Azt nem mondhatnám, hogy jót pihentünk- hála aktív Kisposzátánknak- aki rengeteg kilóméternyi gyaloglás után sem tűnt túlzottan fáradtnak. Többször bejárta az egész strandot- és MÁR FLÖRTÖLT a megfelelően nagy felfújható csónakkal rendelkező pasikkal- nem győzte befogadni, megismerni, megérteni a rengeteg újdonságot!

2008.08.28.-án töltötte be első kis életévét- így gazdagabb lett egy rumbatökkel és egy tologatható fabékával….Péntek este értünk haza….És szombaton tartottuk meg a családi körös szülinapját.

Holtfáradt anya ezért (csak, hogy ne műcuccos, hidrogénezett növényi zsíros sütije legyen) nekiállt Egyszem Lánykájának tortát sütni (19:50)…Piskótatészta saját készítésű őszibaracklekvárral, és házilag készített tejszínhabbal, na meg friss barackkal megtöltve…Rajta étcsokimáz…és apró dekoros rózsaszín és lila cukorszívecskék:)

A díszítésbe már Apa is besegített- igazán nagyon szépre sikerült a kis tortája!

___________________________________________________

Még mindig nem gyógyultam meg teljesen, de már sokkal jobban vagyok, úgyhogy szerintem hamarosan le tudom támadni a futópadot! Addig is ügyelek a kajcsira…

Mondjuk, mostanában NEM MERTEM A MÉRLEG KÖZELÉBE MENNI- de jövő héten muszáj lesz szembenéznem az elrettentő valósággal:)

Mindenesetre a ruháimba még beleférek, úgyhogy világkatasztrofális kilengés nem lehet!:)

___________________________________________________________-

Később csatolok képeket, addig is, élvezzétek ki a NYÁR UTOLSÓ VASÁRNAPJÁT- és érezzétek jól Magatokat!

Pákosztos- nemmozgó Nagyiván

DULIFULI

2008 augusztus 21. | Szerző: Nagyiv

 🙁 Még mindig beteg….

Na mindegy, súlyom 55 körül…A végén még kiderül, hogy diéta nélkül sem hízok:)

Mindenesetre nagyon hiányzik már egy jó kis izzasztó torna vagy futás….

Meddig göthösködök mááááááááááááár?!

MA KIPOSTÁZTÁK A JOGSIMAT!:))))))))))

……….mosógép kb. 21.20-ra áll le…addig még itt elleszek kicsinyt:)

Gömbhalnak ma megvettem élete első kis BABAFOGKEFÉJÉT!

Meg ipari mennyiségű Johnson’s babacuccot (akciós a CORÁ-ban)…sajnos muszáj volt ma elmennünk vásárolni, mert jövő héten elutazunk…Péntek este érünk haza, és szombaton tartjuk Szonáta 1. szülinapját!

Ehhez kellett beszerezni némi cuccot…arról nem beszélve, hogy már szinte töküres volt a kamra (értsd: liszt, cukor, olaj,tészta, etc.)…

Ha nem szükségszerűen csak ma tudtunk volna bevásárolni (Gömbhalat MÉG MINDIG nem vagyok hajlandó végigcitálni a 30 fokból be az agyonklímázott áruházakba, majd vissza ki megint a hőségbe)- most de. tudtak Rá vigyázni Párom Szülei- akkor tuti nem megyek el…Minden erőmet össze kellett szedjem, és a 2 óra alatt úgy kipurcantam, hogy utána nem győztem kihasználni a kínálkozó Szonialvós fél órácskát- és én is csak döglöttem…

Rengeteg olvasnivalóm lenne, ÉS NINCS IDŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐM!!!

Valamint vár egy hatalmas rakomány vasalni való ruha (ezen házimunkát tudtam a legészrevétlenebbül hanyagolni a betegségem miatt)…amit holnap reggelnél NEM HALOGATHATOK TOVÁBB!

Azt tervezem, hogy a nyaralásra vinni kívánt csinibb babacuccokat már most félreteszem- így tutira tiszták és szárazak lesznek hétfőre…Úristen, még az a csomagolás!:) Már előre látom, ahogy Guiness-rekordot fogok döngetni a “deezmégbeleférebbeazutazótáskába!” kísérletemmel:)

Dögmeleg van. De nem bírom a klímát (lehet azért, mert beteg vagyok)- de iszonyúan köhögnöm kell tőle…

………Irigylem békésen horpasztó Lányunkat és Férjemet….Kiosonok ebből a szaunává vált szobából, hogy eleget tegyek teregetési kötelezetségemnek:)

LEGYEN KELLEMES NAPOTOK!

 

Meg akarok gyógyulni!

2008 augusztus 19. | Szerző: Nagyiv

 ….3. hete vagyok beteg…De, most már- ha lassan is- kezd végre visszatérni az erőm…:)

 

Viszont nagyon bosszant, hogy tornázni vagy futni még nincs energiám. Így hiába diétáztam végig hősiesen a nyarat- és hiába tartom ezt az 55 kg körüli súlyt- nem úgy nézek ki, mint mikor eddzek is…és ez igazságtalan. Jövő héten megyünk 3 napra a Balcsira, és az én Férjem be kell érje egy Debellával…Legalább Szonival villoghat:(.

 

Igen, rossz kedvem van, meg az az igazság, hogy változatlanul túlérzékeny is- így pl. egyáltalán nem dob fel, hogy SENKI ………inkább befejezetlenül hagyom, mielőtt feleslegesen megbántanék valakit.

Gyengeség, kézremegés, szívdobogás, légszomj- TŰNJETEK EL!

A boldog, erős, energikus nagyivánt akarom MOST AZONNAL!!!!!!!!!!!!

GÖMBHALNAK ELKEZDETT ALUL KIBÚJNI A 2. KIS FOGACSKÁJA!